1Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
2Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
3Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
4Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
5Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
6Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
7Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
8Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
9A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
10És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
11Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
12Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
13És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
14Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
15Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
16Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
17Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
18A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
19Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
20Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
21Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
22Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
23És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
24És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
25Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
26Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
27Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
28Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
29Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
30Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
31Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
32Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
33És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
34Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
35És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
36És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
37És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
38Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
39Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
40Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
41Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
42Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
43Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
44És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
45Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!